Sk�cia �slakosai, a piktek matriline�ris lesz�rmaz�si rendszert haszn�ltak – Alpin, a Sk�tok Kir�lya n��l vette a pikt kir�ly l�ny�t – fia, Kenneth MacAlpin 843 k�r�l egyes�tette a pikt �s a sk�t n�pet, s gyakorlatilag innent�l kezdve dat�l�dik a sk�t kl�nokra jellemz� patriline�ris rendszer kialakul�sa is. Ezt a legjobban a c�merpajzsokon lehet nyomon k�vetni.

A sk�t kl�nok meghat�roz�sa antropol�giai, geneal�giai szempontb�l az�rt is saj�ts�gos, mivel t�l azon, hogy a „nemzets�g”-jelent�s� kl�n a gael „clanna” (gyermekek) sz�b�l ered, a kelta eredet� csoportokn�l – vagyis jelen esetben a sk�tokn�l – ez �pp annyira jel�l v�rs�gi, mint fikt�v rokons�got, melynek l�that� attrib�tumai a tartan, a plant badge (planta geneta: szimb�lumk�nt haszn�lt n�v�ny), illetve nemes csal�dok eset�n a c�merpajzs. E jelz�sek azonban szinte egyt�l egyig a Dress Act 1782-es visszavon�sa ut�n nyert�k el mai form�jukat – az egyed�li kiv�telt k�ts�gk�v�l a c�merpajzsok jelentik.

A jelen form�j�ban ismert kl�n-rendszer l�nyeg�ben a 18-19. sz�zadban sz�letett. Ezt persze n�mileg neh�z elfogadni, hiszen Sk�cia hagyom�nyos ter�leti feloszt�sa – mely 1747-ig l�nyeg�ben a k�zigazgat�si rendszer alapja is volt –, valamint a k�l�nf�le csal�dnevek mind azt sugallj�k, hogy egy �si, a kereszt�nys�g el�tti id�kre visszamutat� sziszt�m�val van dolgunk. N�mileg egyszer�s�tve a folyamatot, a kl�nt�rsadalom a kor�bbi kelta t�rzsi t�rsadalomb�l fejl�d�tt ki. Mindegyik kl�nnak volt a saj�t f�n�ke, aki a f�ldbirtok ura volt, �s b�rbe adta azt a f�ldm�veseknek a kl�non bel�l.

A kl�n hagyom�nyos �rtelmez�s�ben teh�t a kl�nf� (chief) a kl�n tagjainak apja. A sk�t heraldik�ban csal�dfa kiindul�pontja az �knagyapa, vagyis az es� gener�ci�, melyt�l a kl�n mag�t sz�rmaztatja. Az �knagyapa c�mer�t v�ltozatlan form�ban mindig els�sz�l�tt fia veszi �t, �s �r�k�ti tov�bb a saj�t els�sz�l�tt fi�ra. Az �knagyapa t�bbi gyermek�nek c�merpajzsai egym�st�l j�l megk�l�nb�ztethet�k: maga a rajz v�ltozatlan, de k�l�nf�le sz�n� szeg�lyekkel jel�lik.

A harmadik gener�ci�n�l m�r v�ltozik az els�sz�l�tt testv�reinek pajzsa is, majd a negyedik �s �t�dik gener�ci�t�l kezdve felt�nnek a pajzsokon az egy�b, rokons�gi rendszerben elfoglalt helyet jel�l� jegyek. Az egyetlen pajzs, ami sosem v�ltozik, a mindenkori chief-�, vagyis az els�sz�l�ttek� egy, a kl�n alap�t�j�ig visszavezethet� vonalon. E c�merpajzsokb�l teh�t vil�gosan kiolvashat�, hogy a kl�n melyik gener�ci�j�b�l melyik fi� kapott nemesi c�met.

A kl�non bel�li rokoni kapcsolatokat szinte lehetetlen �rtelmezni, amikor abb�l a feltev�sb�l indulunk ki, hogy a k�l�nf�le sz�n� kock�s sz�vetek mindegyike egy-egy v�rs�gi alap� rokoni csoportot jel�l. M�g ha az egyszer�s�g kedv��rt nem is vessz�k figyelembe az egyes tartan-v�ltozatokat a kl�nokon bel�l, az akkor is szembet�n�, hogy olyanok is viselik, akik semmilyen v�rs�gi kapcsolatban nem �llnak a csal�ddal – �k t�bbnyire a kl�nf� h�b�resei, esetleg a h�zn�p.

Amikor valamelyik fi� n�s�l, feles�ge – term�szetesen – megtartja a saj�t csal�dnev�t �s a tartant, a k�z�s gyermek azonban m�r minden szempontb�l a fi� rokoni csoportj�hoz tartozik.

Az orsz�g k�l�nb�z� ter�letein tal�lhat� birtokok, a kl�n sz�tv�l�sa ilyen, vagy olyan okokb�l �ltal�ban azt hozza mag�val, hogy az egym�st�l t�vol �l� csal�dok, b�r egy n�v alatt, de k�l�nf�le, az eredetihez k�pest m�dos�tott tartannal jel�lik magukat. A szakirodalmak �ll�sfoglal�sa nem egys�ges abban a tekintetben, hogy ezeket egy, avagy t�bb k�l�n�ll� kl�nk�nt kell kezelni.

A kl�nokra gyakorlatilag egys�gesen jellemz� tendencia azonban nem az �knagyapa lesz�rmazottainak k�l�nv�l�sa, hanem �pp az ellenkez�je, vagyis a nemzets�g egy k�z�s sz�ll�ster�leten – birtokon – val� leteleped�se. Ez az egyik f� oka - ahogy m�r kor�bban is eml�tettem -, hogy a ma ismert kl�n-rendszert t�bb mint ezer �vesnek tartj�k.