A kelta kult�r�ban Epona istenn�t l�h�ton, vagy n�ha szarvas l�don, az �gen kereszt�llovagolva �br�zolt�k. A legt�bb kelta istenn�h�z hasonl�an �hozz� is h�rom aspektus rendelhet� – n�hol a „h�rom Epona”-k�nt eml�tik.

Epona k�l�nb�z� v�ltozataiban ismert volt a gall, a brit-r�mai, a Rajna- �s Duna-menti kult�r�kban. R�mai domborm�veken fennmaradt �br�zol�sai lovagl�s k�zben vagy l� mellett �llva, ritk�bban pedig a l� h�t�n meztelen�l fekve mutatj�k. Jelen ismereteink szerint � volt az egyetlen kelta istenn�, akit R�m�ban is tiszteltek, Epona Augusta vagy Regina n�ven.

Epona csup�n egy a lovakhoz k�t�d� kelta istenn�k k�z�l: Britanni�ban Brigantia, ill. Nagy Anya n�ven tisztelt�k, �s val�sz�n�s�thet�, hogy a „L�d-anya” koncepci� eredete is �hozz� k�thet�.

Az �r mitol�gi�ban Macha-nak, Crunnchu feles�g�nek, versenyeznie kellett a leggyorsabb l�val, de meghalt a c�lt jelz� oszlopn�l, mik�zben ikreknek adott �letet (�main Macha – Macha ikrei). A Connacht-i Medb (Maeve), a szuverenit�s �s kiel�g�thetetlen szexualit�s istenn�je szint�n legy�zte a leggyorsabb lovat. �tain vagy Echraide a lovagl�s �s az �jj�sz�let�s istenn�je. Cliodna a M�svil�g istenn�je, ahol a lovagl�s kedvelt sport volt. A r�m�lmokat a kelt�k hite szerint a kanca k�p�ben megjelen� l�istenn� okozza.

A nagy walesi kir�lyn�, Rhiannon, egy feh�r kanc�n lovagolt �s senki emberfia nem �rhette utol.

A skandin�v �s kelta kult�r�kban, egyes r�tusokat kiv�ve tabu volt a l�h�s fogyaszt�sa; a l�istenn� tisztelet�re rendezett �nneps�geken a l�v�rnek ritu�lis szerepe volt.